Untitled Document

 

Fõoldal Az arany és ezüst fajtái Papírpénz tartásfokai Fémjelek Régi pécsi képek  Numizmatikai írásaim Érembörze Webáruház  

 

   
A Baranyai Éremgyûjtõk emlékérme - EKF Pécs 2010 - bronz
Vastag (piefort) veret
 
 
Pécsi 2 Korona szükségpénz -1920
 
Pécsi 5 Korona szükségpénz -1920
 
 
Pécsi 100 Korona szükségpénz terve -1919
 
 
Pécsi 10 fillér szükségpénz
- 1919
 
 
Pécsi 20 fillér szükségpénz - 1919
 
 
Pécsi 50 fillér szükségpénz elsõ kiadás - 1919
 
 
Pécsi 50 fillér szükségpénz 3-ik kiadás - 1919
 
 

    Nézelõdés közben hallgassa régi kedvenc    rádióját (1968 óta)

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


"Kossuth" 5 Ft - 1946 - 83,5% ezüst
 
II. János Pál pápa látogatása 10000 Ft - 1991- 98,6% arany
 
"Batthyány" 5000 Ft - 2007 - tükörvert - 92,5% Sterling ezüst
 
 
1956-os forr. évforduló 100000 Ft - 2006 - tükörvert- 98,6% arany
 
 
1948-as Díszérem és emlékérem
 
Tükörvert 92,5% Sterling ezüst - verte az Állami Pénzverõ
 
 
Osztrák Császári Lipót Rend lovagkereszje hadidíszítménnyel (1915)
 
 
Magyar Királyi Szent István Rend csillaga (1939)
 
 
Magyar Érdemkereszt kisdekorációja (1923-1935)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
AZ ARANY ÉS EZÜST FAJTÁI
 
 
Az arany (Aurum)fajtái
 
Az arany, köszönhetõen annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetõeszköz. Már az ókorban elõszeretettel használták, és napjainkban is kiemelt szerep jut neki az ékszeriparban. A természetben csak elemi állapotban fordul elo, vegyületei azonban elõállíthatók. Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, amiatt a nemesfémek királyának is nevezték. Kémiai állandósága miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére. Az ókor óta fizetõeszköz, nagy értékénél fogva sok állam devizájának fedezete a különbözõ bankokban õrzött nemesfémtartalék. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.

Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthetõ belõle (aranyfüst), ez 24 karátos. Az ékszerészet, kis kopásállósága miatt, különbözõ fémekkel készítet ötvözeteit használja. Ezüst vagy réz hozzáadásával, 18 (75%arany) és 14 (58.33% arany) karátos ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyû fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany

Az aktuális aranytartalom mellett fennmaradó rész az ötvözõanyag elõfordulását jelenti.

 
Magyarországon használt finomságok:
 
22 karát: finomsága 916 ezrelék (inkább csak különleges ötvösmunkák esetében használják, mert nagyon puha, könnyen kopik, karcolódik)
18 karát: finomsága 750 ezrelék (használják ugyan az ékszerkészítéshez, bár finomsága miatt könnyen karcolódik, kopik)
14 karát: finomsága 585 ezrelék (talán a legelterjedtebb finomság az ékszerkészítésnél, mert keménysége már megfelelõ, de finomsága miatt elég értékes is még)
9 karát: finomsága 375 ezrelék.
 

Az arany sûrûsége a természetben elõforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm3. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen elõállított radioaktív elem elõzi meg.

Napjaink ékszerkészítésében kiemelt szerep jutott az egyik legkedveltebb és legértékesebb nemesfémnek: az aranynak. A sárgán csillogó anyag nagyon sok fejtörést okozott már az emberiségnek, hiszen birtoklásáért nemegyszer háborúk is kirobbantak. Ezt a csodálatos nemesfémet az emberiség már több, mint 6000 éve ismeri. Az arany a rézzel és ezüsttel egyetemben a felszínhez közeli rétegekben terméselemként viszonylag tiszta állapotban megtalálható, így kitermelésére még viszonylag kezdetleges eszközökkel is lehetõség volt. Az elsõdleges lelõhelyek felkutatásához, valamint kiaknázásához komoly technikai felkészültség szükséges, hiszen lényegesen nehezebb a vulkáni eredetû aranytartalmú kõzethez hozzájutni, mint a másodlagos lelõhelyként számontartott patakokhoz, folyó medrekhez. A fenti megállapítás miatt feltételezhetjük, hogy az emberek elõször csak másodlagos lelõhelyekrõl jutottak aranyhoz. Az emberiség - talán sárga színe, talán csillogása miatt - a vakítóan fénylõ Napot választotta az arany jelképének. Az arany természetesen azért fontos számunkra, mert értékes ékszereket lehet belõle készíteni. De az ékszerkészítéshez, a mindennapi viselésre alkalmas ékszerekhez az aranyat más fémekkel kell ötvözni. Az ékszerszakma az állandó és ellenõrizhetõ minõségért általánosan elfogadott finomsági kategóriákat alakított ki. Az aranyékszerek finomságát a benne található színarany és ötvözõanyag arányában adták meg, a színaranyrészt véve 1000 ezreléknek. A vásárlók a kereskedelemben a karátszámok alapján tájékozódhatnak, amelyek a fenti arányt tükrözik.

1000 ezrelék = 24 karát
916 ezrelék = 22 karát
750 ezrelék = 18 karát
585 ezrelék = 14 karát
375 ezrelék = 9 karát
333 ezrelék = 8 karát


(Tehát 1 karát 41,66666 ezrelék)

Feltétlenül szót kell még külön ejtenünk a 10 karátos aranyról (hozzávetõleg: 417 ezrelék), mely világszerte egyre elfogadottabbá váló finomság az ékszerkészítés területén, mert relatív még magas az aranytartalma. Fõként azonban azért, mert a mai, modern világunkban az a szemlélet van terjedõben, hogy egy ékszer értékét elsõsorban a színvonalas, magas minõségû ötvösmunka határozza meg!
A már ötvözött arany esetében, színük (ill. ötvözõanyaguk) alapján megkülönböztetünk négyfélét. Ezek: Fehér arany (ötvözõ: palládium), Sárga arany (ötvözõ: vörösréz és ezüst 1:1 arányú elegye), Vörös arany (ötvözõ: vörösréz), Zöld arany (ötvözõ: színezüst)

 
 
Az ezüst (Argentum) fajtái
 
Az ezüst fehér, erõsen fénylõ, az arany után a legrégebben ismert nemesfém. Fém állapotban is elõfordul, de többnyire mint vegyület található érceiben. Rendkívül kedvelt anyag a szépsége, a tartóssága és a széles körû felhasználhatósága miatt, már több mint 6000 éve.

Az ókor legnagyobb ezüstbányái Spanyolországban és Görögországban voltak. A középkorban és az újkor elején már Csehországban, Magyarországon, valamint Szászországban bányászták a legtöbb ezüstöt. A század elején az Egyesült Államok termelése volt a legnagyobb, de késõbb Mexikó lépett az elsõ helyre, ahol gazdag bányákat fedeztek fel. Ma Mexikóból származik a világ ezüsttermelésének csaknem a 25%-a, de jelentõs mennyiséget termel Oroszország, Kanada, Peru, Ausztrália és az USA is. Ezek az államok adják az ezüst világtermelésének 70%-át. Az ezüsttermelés jelentõs része az ólom-, cink-, arany- és rézbányászat melléktermékeként kerül felszínre. Az ezüst az összes fém között a legjobb hõ- és elektromos vezetõ. Az arany után a legjobban megmunkálható anyag. Hajlékony, kiválóan nyújtható. 1 gramm ezüstbõl 1800 méter huzalt lehet készíteni. Az ezüstnek van a legnagyobb fokú fényvisszaverõ képessége. Egy ezüst tükör a látható fénysugarak 95%-át képes visszaverni. (A legtöbb tükör ezüst felhasználásával készül.) Az ezüst, mint alapanyag felhasználásra kerül a fototechnikában, gyógyászatban, vegyiparban, villamosiparban, elektrotechnikában, galvanotechnikában, és nem utolsó sorban az ötvösmûvészetben. Készülnek belõle pénzérmék, ékszerek, kegytárgyak, dísztárgyak, használati tárgyak. Az ezüst ékszerek és dísztárgyak elkészítéséhez természetesen az ezüstöt is ötvözni kell. Erre is kialakított az ékszerszakma egy egységes rendszert, amelyben - ahogyan az aranynál is - az ezüst és az ötvözõanyag elõfordulási arányában adja meg a kategóriákat (az ötvözõanyag valamilyen más fém, rendszerint réz). 925 ezrelék = Sterling ezüst, amelyet 1300 óta használnak az angolszász országokban. Ez a legjellemzõbb ezüstötvözet a kereskedelemben. Továbbá használatos még a 900 ezrelék, 835 ezrelék és a 800 ezrelék.

A Sterling ezüst 92,5%-ban tartalmaz ezüstöt, és 7,5%-ban valamilyen más fémet, rendszerint rezet. A Sterling ezüst húzószilárdsága majdnem kétszerese, keménysége több mint kétszerese a tiszta ezüstnek.

Hogyan bánjon az ezüsttel:

Az ezüst sem alacsony, sem magas hõmérsékleten gyakorlatilag nem oxidálódik. Az ezüsttárgyakon látható feketés-szürke elszínezõdés nem oxid, hanem az ezüst kénnel alkotott vegyülete. A városok levegõje egyre több kénvegyületet tartalmaz, amely az ezüsttel nedvesség hatására ezüst-szulfidot(Ag2S) alkot. Ezért a tárgy felületén elõbb barna késõbb koromfekete bevonat keletkezik. Ez a réteg a kereskedelemben kapható ezüsttisztító folyadékkal eltávolítható. Hogy sokáig megmaradjon az ezüst ékszer újszerû állapota, és idõben megakadályozza a vastagabb ezüst-szulfid réteg kialakulását törölgesse rendszeresen karcolásmentes, puha anyagból készült, ezüsttisztító kendõvel. Figyelem! Az ezüsttisztító folyadékot csak kõ vagy gyöngy nélküli, nem antikolt ékszerek, tárgyak tisztítására használja! A szappanos víz szintén segít megõrízni az ékszer szépségét, de azt soha ne felejtsük el, hogy a szárazra törlésnél semiképp ne használjunk papírtörölközõt vagy papírzsebkendõt, csakis lágy, puha ruhát. Ne tegye termálvízbe, mert az ékszeren azonnal ezüst-szulfid bevonat képzõdik. Ha nem viseli ezüstékszereit, tárolja légmentesen zárt, száraz helyen. Önzáró tasak, vagy egy erszény kiválóan alkalmas erre a célra. Ez segít megõrízni ékszerei csillogását és még csak véletlenül sem karcolja õket semilyen más tárgy. Soha ne tegye ezüst ékszereit klórba, sós vízbe, szódába. Ne felejtse el, hogy néhány háztartásban található tisztítószer alapja a klór tartalmú fehérítés; ezek elszínezhetik, illetve oldhatják a drágaköveket. Soha ne használjon ultrahangos tisztítót, szalmiákszeszt, vagy bármilyen más vegyi anyagot drágakövek tisztításához; különösen türkiz, malachit, ónix, lapis lazuli(lazúrkõ) és opál esetében, mert ez könnyen a kövek elszínezõdését okozhatja. Ha az ékszer drágakövet vagy gyöngyöt tartalmaz, ne tegye vízbe, mert a foglalás esetleg meglazulhat. Soha ne használjon fürdetõs, vagy csiszoló hatású tisztítót drágaköveihez, érmeihez.

 
 
 
 
 
 
 
 
Szirtes Zoltán ékszerbecsüs numizmatikai oldala, Pécs, pécsi, pécsi képek, Pécsrõl képek,
régi Pécs, képek Pécsrõl, Pécs, pécsi, pécsi képeslapok, képeslapok Pécs, pécsi képek, Pécs